Az Európai Unió költségvetésének finanszírozására használt rendszerben 1988 óta nem került sor jelentősebb reformra. Az uniós bevételek beszedése tekintetében a közelmúltban javasolt változtatások – amelyek egyenlő feltételeket fognak biztosítani a tagállamoknak – jó irányba haladnak, de van még javítanivaló. Ez az Európai Számvevőszék fő következtetése az uniós bevételek beszedési eljárásának javasolt felülvizsgálatáról szóló, ma közzétett véleményében.
Az Európai Unió költségvetésének három fő bevételi forrása van: a tradicionális saját források (TOR), a tagállamok bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrásai, valamint a hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját források. Az uniós finanszírozási rendszer 2021. évi reformja során ezek közül két bevételi forráson (a hagyományos és a héaalapú saját forrásokon) eszközöltek néhány változtatást. Bevezetésre került emellett egy új, a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás is. Az uniós bevételek beszedését meghatározó legfontosabb jogszabály a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (MAR-rendelet), amelyre nézve az Európai Bizottság javasolt néhány módosítást. Az Európai Számvevőszék a változtatások némelyikét üdvözölte, de azokra a területekre is rámutatott, ahol a jogszabályjavaslat némi javításra szorul.
„Az uniós bevételi források tekintetében javasolt módosítások némelyike kifejezetten észszerű – nyilatkozta Marek Opioła, a véleményért felelős számvevőszéki tag. – Azok, amelyek az uniós saját források rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkoznak, nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak majd a tagállamok számára, és segítenek enyhíteni az Európai Bizottság adminisztratív terheit. Más javaslatok azonban nem ennyire ígéretesek. A javasolt vitarendezési eljárások például részben eltérnek a más hatályos rendeletekben meghatározott szabályoktól, ami bonyolultabbá teheti a saját források rendszerét, és a jogbiztonságra is hatással lehet”.
A Számvevőszék arra is rámutat, hogy a behajthatatlan összegek kezelése tekintetében javasolt szabályok nem teszik egyértelműbbé a rendszert, és nem mutatható ki, hogy azok növelni fogják a bevételek beszedési hatékonyságát. Egyes esetekben viszont, mint például az államkincstári gazdálkodás tekintetében, egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő információ annak értékeléséhez, hogy az új szabályok milyen előnyökkel fognak járni.
A Számvevőszék összességében kedvezően értékeli a tagállamok késedelmes fizetése esetén követendő eljárás javasolt változásait. Arra a következtetésre jut, hogy a változások várhatóan a hatékonyság javulását eredményezik, ugyanakkor elismeri, hogy a változások által évente érintett esetek száma viszonylag alacsony lesz. A számvevők megjegyzik, hogy a késedelmi kamat felső határának régebbi esetekre való kiterjesztése néhány tagállam számára pénzügyi előnyökkel jár.
Véleményében a Számvevőszék javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan tehetők jobbá a szabálymódosítások. Ennek értelmében egységes felülvizsgálati eljárást javasol a saját források kapcsán a tagállamokkal folytatott viták uniós rendezési rendszerében. Javasolja továbbá a jogalkotóknak, hogy újfent fontolják meg a hagyományos saját források számláin jelentkező behajthatatlan követelések törlésére vonatkozó általános időkorlát bevezetését.
Végezetül a Számvevőszék sajnálatosnak tartja, hogy a MAR-rendelet módosítására irányuló javaslatnak nem sikerült általánosságban összefogni az uniós bevételbeszedési mechanizmusra alkalmazandó valamennyi rendelkezést, ami egyszerűbbé és átláthatóbbá tenné a rendszert.
