Uniós kutatás: az ukrajnai háború hatására az európaiak egységesen az Unió mögé állnak

• Az európaiak 65%-a szerint jó dolog az EU-tagság – ez 2007 óta a legmagasabb eredmény
• 80% támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat
• 59% szerint a szabadság és a demokrácia védelmének kell az első helyen állnia
• Az Ukrajna elleni háború fényében az európaiak 61%-a nem bízik abban, hogy élete változatlanul folytatódik
• Oroszországról csak a válaszadók 10 %-ának van pozitív véleménye

Az európaiak csaknem 65%-a jó dolognak tartja az uniós tagságot. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58%-a vélekedett így. A tagállamok legnagyobb részében a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát, Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része szerint „se nem jó, se nem rossz” dolog a tagság. Az Európai Parlament megbízásából készült legutóbbi, 2021 végi Parlaméter felmérés óta a legtöbb tagállamban jelentősen emelkedett a tagság pozitív megítélése, különösen Litvániában (+20 százalékpont), Máltán (+12 százalékpont) és Észtországban (+9 százalékpont).

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, míg 12 százalékuknak kedvezőtlen. Ez 3 százalékpontos emelkedés a tavalyi év november-decemberéhez képest, egyben a legjobb eredmény, amit 2007 óta mértek az Európai Parlament felméréseiben. Az egyes tagállamokban 32 százalékostól (Görögország) 76 százalékosig (Írország) terjed a támogatottság. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez 2 százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint: „ Miközben a háború visszatért kontinensünkre, az európaiak nagyobb biztonságban érzik magukat az EU-hoz tartozva. Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért.”

A közelmúlt eseményei hatottak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét. Oroszországról mindössze a válaszadók 10 százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor 30 százalék vélekedett így. Kínáé a második legalacsonyabb helyezés, 22%-kal (14 százalékpontos csökkenés). Összehasonlításként, az Egyesült Királyság (65%, 1 százalékpontos emelkedés) és az Egyesült Államok (58%, 13 százalékpontos emelkedés) megítélése sokkal kedvezőbb.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61%-uk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadóknak csak mintegy harmada (37%) volt ezzel ellentétes véleményen. Az Európai Bizottság megbízásából készült, az elmúlt héten közzétett felmérés[1] szerint tízből nyolc európai polgár (80%) az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást.

Az infláció és a megélhetési költségek már az Ukrajnai elleni háború kezdete előtt emelkedni kezdtek, most pedig tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalukon is érzékelik. Azonban az európai egység és ellenállóképesség egyértelmű jeleként átlagosan az európaiak 59%-a szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény a tagállamok többségében (húsz országban) is. Vannak azonban országok, ahol a nehezebb a választás, a két válasz közötti különbség elhanyagolható. Hat tagállamban pedig, köztük Magyarországon is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

A fokozódó gazdasági nehézségek tükröződnek abban is, hogy az európaiak szerint mire kellene kiemelt módon összpontosítania az Európai Parlamentnek. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépést sorolják az első helyre (38%), ezt követi a közegészségügy (35%-kal, ami egyben jelentős, 7 százalékpontos csökkenés a hat hónappal ezelőttihez képest), majd a demokrácia és a jogállamiság (32%), ami viszont 7 százalékpontos emelkedést mutat a fél évvel ezelőtti felméréshez képest.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie: a demokrácia áll a lista élén 38%-kal, ami 6 százalékpontos emelkedés 2021 őszéhez képest. A második helyen az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme áll, egyaránt 27%-kal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja az első két helyre (37%, illetve 27%), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22%) az EP által védendő értékek sorában.

Háttér

Az Európai Parlament megbízásából készült 2022 tavaszi Eurobarométer felmérést 2022. április 19. és május 16. között végezték az EU 27 tagállamában. A közvélemény-kutatás személyes megkérdezéssel zajlott, ahol szükséges, online interjúkkal kiegészítve. Az uniós eredményeket az egyes tagállamok lakosságszámával arányosan súlyozták.

A teljes jelentés és az eredmények