Biodiverzitás: az EU területének 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, mondja a Parlament

Európa
  • Az EU szárazföldi és tengeri területeinek 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani
  • Kötelező célok kellenek, például zöldtetők előírása az új épületekhez
  • Sürgősen meg kell állítani a méhek és más beporzók pusztulását

Csak egy nemzetközi megállapodással és egy uniós törvénnyel érhetjük el, hogy 2050-re helyreállítsuk, megerősítsük és védjük az élőhelyeket.
A Parlament szerdán 515 szavazattal, 90 ellenében és 86 tartózkodás mellett, „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére.

A természet állapota világszerte soha nem látott ütemben romlik, a becsült nyolcmillió fajból egymilliót a kihalás veszélye fenyeget (az ezzel foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) jelentése szerint). A képviselők ezért üdvözlik, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia egyik célja az, hogy 2050-ig helyreállítsák és megerősítsék az ökoszisztémákat. Ehhez a Parlament az uniós klímarendelethez hasonló külön biodiverzitási jogszabály előterjesztését szorgalmazza.

A képviselők szerint igen sajnálatos, hogy az EU nem teljesítette a 2020-as célkitűzéseit. Az új stratégiának viszont megfelelően kezelnie kell a természetben bekövetkező változások mind az öt fő kiváltó okát: a területhasználat változását; az élőlények közvetlen kizsákmányolását; az éghajlatváltozást; a környezetszennyezést; valamint az idegenhonos inváziós fajokat. Európában évente 20 milliárd eurót kellene költeni a biológiai sokféleség megőrzését célzó lépésekre, hangsúlyozzák a képviselők.

A 2021 októberében esedékes következő ENSZ-konferencián a képviselők szerint egy olyan, a Párizsi Megállapodáshoz hasonló biodiverzitási megállapodást kellene kötni, amely 2030-ig és az azt követő időszakra is meghatározná a globális prioritásokat.

Az EU szárazföldi és tengeri területeinek 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani

Bár az Unió tartja fenn a védett területek legnagyobb hálózatát a világon, a képviselők mégis úgy vélik, hogy egy uniós természet-helyreállítási tervre is szükség lenne. Megismétlik korábbi indítványukat, amely szerint 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, és e területek legalább egyharmadát – ezen belül valamennyi természetes és öreg erdőt – szigorúbb természetvédelmi szabályokkal kellene óvni. A nemzeti szintű célkitűzéseket az egyes országok mérete és természeti területeik részaránya alapján kellene meghatározni.

A vadon élő állatok és növények védelme

A képviselők szerint nem szabad visszakozni a természetvédelem jelenlegi irányvonalától, és valamennyi védett faj és élőhely esetében 2030-ig el kellene érni az úgynevezett „kedvező védettségi állapotot” és ezt a többi faj és élőhely legalább 30 százaléka esetében is meg kellene valósítani. Az EU-nak vezető szerepet kellene vállalnia a veszélyeztetett fajokkal és azok részeivel való kereskedelem felszámolásában.

A városi területek biológiai sokfélesége

A Parlament támogatja, hogy a városok biológiai sokféleségének védelmére is legyenek kötelezően teljesítendő célok. Ilyen lehet például annak előírása, hogy az új épületek tetőzetének bizonyos hányadát borítsák zöld növényekkel. A Parlament a vegyi növényvédő szerek használatának betiltásával is egyetért.

Méhek és más beporzók

A képviselők ellenzik a glifozát 2022. december 31. utáni újbóli engedélyezését és ismételten felszólítanak a beporzókról szóló uniós kezdeményezés mihamarabbi felülvizsgálatára. A beporzók pusztulásának megállításához olyan hatékony uniós szabályokra lenne szükség, amelyek egyértelmű célkitűzéseket és mutatókat határoznak meg, és lehetővé teszik a rovarok állományainak nyomon követését. Ezek az élőlények döntő fontosságúak a környezet és az élelmezésbiztonság szempontjából, fogalmaznak a képviselők. Azonban a gazdálkodóknak a természet szempontjából biztonságos növényvédelmi szereket kell találniuk a piacon ahhoz, hogy csökkenthessék a káros növényvédő szerek használhatát, teszik hozzá.

César Luena (S&D, Spanyolország) jelentéstevő

„Az uniós klímarendelethez hasonló olyan biodiverzitási jogszabály megalkotását javasoljuk, amely 2050-ig meghatározza a biológiai sokféleség védelmét szolgáló szabályokat és ezen belül a 2030-ig kötelezően teljesítendő célokat. Örülök neki, hogy a Parlament támogatja a Bizottság javaslatában szereplő fő célkitűzéseket és egy olyan uniós természet-helyreállítási terv létrehozását, amelynek célja, hogy az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát helyreállítsa. Széleskörű támogatásra talált továbbá a talaj védelmét és fenntartható hasznosítását szolgáló jogszabály gondolata, valamint az éghajlati és biodiverzitási válság közös kezelésének terve is.”

A vita magyar felszólalója

Tóth Edina (független)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük