Az Európai Bizottság a mai napon közzétette második uniós szintű jogállamisági jelentését. A Bizottság közleményben tekinti át az EU egészének helyzetét, míg az egyes tagállamokkal külön fejezetek foglalkoznak. A 2021. évi jelentés a tavaly szeptember óta bekövetkezett új fejleményeket vizsgálja, és összességében azt állapítja meg, hogy a tagállamok számos pozitív eredményt értek el. Ugyanakkor továbbra is fennállnak, sőt egyes tagállamok esetében súlyosbodtak bizonyos aggályok, például az igazságszolgáltatás függetlensége és a média helyzete tekintetében. A 2021. évi jelentés mind módszertanát, mind tárgykörét tekintve az előző jelentésre épít, és a következő négy fő területre összpontosít: igazságszolgáltatási rendszerek; korrupcióellenes keretrendszer; médiapluralizmus és médiaszabadság; a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.
Az évente kiadott jogállamisági jelentés a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye. Tárgyilagosan és pártatlanul mindegyik tagállamot górcső alá veszi, és mindegyikük esetében ugyanazokat a kérdéseket vizsgálja. A tagállamok írásbeli észrevételekkel járultak hozzá a jelentés elkészítéséhez, és virtuális országlátogatások keretében fogadták a Bizottságot. Az országlátogatások során a Bizottság a nemzeti hatóságokkal, köztük az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, így például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel is megvitatta a jogállamisági fejleményeket.
A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a ma közzétett jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat. Egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben feltárt kihívásokkal, amihez kész segítséget nyújtani a számukra.
Magyarországra vonatkozóan a jelentés többek között a következőket állapítja meg:
A magyar igazságszolgáltatási rendszer magas szinten digitalizált, és jól teljesít az eljárások hossza tekintetében. Ami azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek további aggályokat vetnek fel az eddigieken túlmenően. Gyakorlati megvalósítást nyertek azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni, az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán pedig továbbra sem történtek megfelelő intézkedések.
A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, hatóköre azonban továbbra is korlátozott. Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.
A médiapluralizmus változatlanul veszélyben van. Továbbra is fennállnak a Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok. Az állami hirdetések, melyek jelentős mennyiséget képviselnek, továbbra is lehetővé teszik a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára.
Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége.
A teljes sajtóközlemény itt olvasható, a Magyarországra vonatkozó jelentés pedig itt található (angolul).
