Más tagállamban, előzetes engedély nélkül igénybe vett sürgősségi
egészségügyi ellátások költségeinek megtérítése
Az Európai Bíróság a C-173/09. sz. Elchinov ügyben 2010. október 5-én
meghozott ítéletében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen
belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról
szóló rendelettel (1408/71/EGK) összefüggésben kimondta, hogy bár
főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az, hogy a betegnek a
kórházi ellátások más tagállamban, a rá vonatkozó társadalombiztosítási
rendszer terhére történő igénybevételéhez való jog előzetes engedélyhez
legyen kötve, az uniós joggal nincs összhangban egy olyan szabályozás,
amely minden esetben kizárja a valamely más tagállamban előzetes
engedély nélkül igénybe vett kórházi ellátás megtérítését. A szóban forgó
ügyben egy bolgár állampolgár egy németországi klinikán történő olyan
csúcstechnológiás szemkezelés elvégzéséhez kérte a bolgár hatóságok
engedélyét, amelyet akkor Bulgáriában még nem alkalmaztak. Egészségi
állapotára tekintettel azonban rajta a kezelést még azelőtt elvégezték,
mielőtt a kérelmére az említett hatóságok válaszát megkapta volna.
A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy olyan ügyben
fordult az Európai Bírósághoz, amelynek előzményeként egy súlyos
szembetegség miatt a megvakulás küszöbén álló magyar állampolgár a magyarországi egészségügyi intézményekben történt hatástalan
kezeléseket követően egy németországi szemklinikán műttette meg magát
a magyar hatóságok előzetes engedélye nélkül. A műtét sürgősségének
fokáról az azt végző szemorvos csak a beavatkozás előtti napon elvégzett
vizsgálatok alapján kapott képet, és e sürgősségre tekintettel már nem volt
lehetőség a magyar hatóságok engedélyének beszerzésére, ami miatt
viszont ez utóbbiak megtagadták a műtét költségeinek a magyar
egészségbiztosítási rendszer terhére történő finanszírozását.
A magyar bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy az
Elchinov ügyben lefektetett ítélkezési gyakorlat a jelen ügy eldöntéséhez
szükséges uniós jogi rendelkezésekkel, azaz a szolgáltatásnyújtás
szabadságának az elvével, a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló
irányelvvel (2011/24/EU), valamint a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló rendelettel (883/2004/EK), illetve annak végrehajtási
rendeletével (987/2009/EK) összefüggésben is alkalmazandó-e, azaz, hogy
a jelen esetben a magyar hatóságok jogszerűen megtagadhatták-e a
szóban forgó egészségügyi ellátás költségeinek a megtérítését.
