A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa 2017.06.22-én 13 órától a következő ügyet tárgyalja.
Határozat hirdetés.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2016 júniusában B. István vádlottat 4 rb. sikkasztás bűntette, csalás bűntettének kísérlete és sikkasztás vétsége miatt 4 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottat 2 rb. sikkasztás bűntette, valamint 1 rb. csalás bűntette és 1 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. K. Emil Péter II.r. vádlottat sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat az ellene sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. L. György III.r. vádlottat sikkasztás bűntette miatt sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat az ellene sikkasztás bűntette és csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. N. Károly IV.r. vádlottat sikkasztás bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat az ellene 2 rb. sikkasztás bűntette, csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére súlyosításért és a felmentő rendelkezése miatt a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlottak felmentés érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott és II.r. vádlott az általuk alapított két gyógyszerellátó kft nevében 2007 nyarán üzleti titokként kezelt befektetési megállapodást kötött egy gyógyszerforgalmazással foglalkozó Zrt-vel. Ennek alapján I.r. vádlott vállalta, hogy a kft-je nevében olyan gazdasági társaságokban szerez tulajdonrészt, melyek gyógyszertárat üzemeltetnek. A cél minél több gyógyszertár egységes arculattal történő működtetése volt. Az I.r. vádlott a befektetési megállapodás megkötését követő első időszakban a szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el. 2009-ben már 38 gyógyszertárból álló hálózatot működtettek. A gyógyszertárak bevétele a patikákat működtető társaságoknál jelentkeztek, I.r. vádlott kft-jének önálló bevétele nem volt. I.r. vádlott 2008 márciusában az előző Kft-jével közösen megalapított egy új Zrt-t, ami a gyógyszerészek tulajdonszerzését egyszerűbbé tette. A vádlott 2008-2009-ben fokozatosan ebbe az új társaságba helyezte át a gyógyszertári jogosultságokat. Az így üzemeltetett gyógyszertárak bevétele így az új Zrt-hez folyt be, és mivel a vádlottak korábbi Kft-je volt továbbra is a helyiségek bérlője, így a Zrt 2009-től rendszeresen átvezetés címen utalt át összegeket a Kft-nek. I.r. vádlott az új Zrt megalakulását és a működési struktúra megváltoztatását a a befektetési megállapodásban írtakkal ellentétben nem jelentette be az „anya-Zrt-nek”. 2009 év elején I.r. vádlott úgy döntött, hogy szövetkezeti formában működő hitelintézetet alapít. A hatályos jogszabályok által ekkor megkövetelt 250 millió forintos jegyzett tőke ugyan a cégcsoport rendelkezésére állt, ugyanakkor a társaságok cégszerkezete, és az „anya-Zrt-vel” kötött megállapodás nem tette lehetővé, hogy maguk a gazdasági társaságok váljanak alapítóvá. Ezért úgy határozott, hogy a cégek vagyonából ugyan, de magánszemélyek nevében fizetik be a szükséges összeget. I.r. vádlott közvetlen munkatársaival, II., III. és IV. r. vádlottal határozott a szövetkezet megalapításáról. A vádlottak ekkor már több cég vezető tisztségviselői voltak. A takarékszövetkezetet 2009 márciusában alapították meg és számlát is nyitottak a vállalkozásnak. A vádlottak a vezetésük alatt álló gazdasági társaságok számlájáról fizettek be különböző összegeket a takarékszövetkezet számlájára úgy, hogy a befizetéskor valótlanul azt tüntették fel, hogy magánszemélyek befizetéseiről van szó. I.r. vádlott 5 társaság számlájáról mintegy 137 millió forintot, III.r. vádlott 52 millió forintot, IV.r. vádlott két és félmillió forintot vett fel a számlákról és I.r. vádlott fizette be az összeget a takarékszövetkezet számlájára. A vádlottak a rábízott pénzeket így nem a saját cégük, hanem idegen gazdasági társaság érdekében használták fel. Ezekről az összegekről kölcsönszerződések készültek, melyekben a vádlottak valótlanul azt állították, hogy a gazdasági társaságok a pénzt a Zrt-nek adták kölcsön. 2009 májusában az „anya-Zrt” szerződésszegésre hivatkozva gyakorolta vételi jogát I. és II.r. vádlott tulajdonában lévő két Kft-re, így azoknak egyedüli tulajdonosa lett. I.r. és II.r. vádlottak a fiktív kölcsönszerződésekre hivatkozva követeltek több százmillió forintot a 2008-ban alapított új Zrt-jük számára. I.r. vádlott a fiktív kölcsönszerződések mellé fiktív vételi jogot alapító szerződést is készített, melyben az ő eredeti cégük tulajdonában álló valamennyi 104 millió Ft értékű tárgyi eszköz biztosította a kölcsönösszeget. A vádlott erre hivatkozva utasítást adott 2 személynek, hogy a gyógyszertárakban található ingóságokat szállítsák el. Ez 2009 szeptemberében meg is történt. A vádlott célja ennek az értéknek a jogtalan megszerzése volt.
